INTÉZMÉNYEK

Kilyén

Kilyén legrégebbi építészeti emléke az unitárius műemlék templom, melyet a 1334-ben már plébánia templomként használtak majd a XV. Században feltételezetten román stílusból gótikus formát kapott, melyet máig meg is őrzött. A szentségtartó fülkéje 1497-ből való, szépek a mértműves gótikus ablakai.
A falak mészrétege alatt freskómaradványokat tártak fel, melyeket részben restauráltak. Ezek a Szent László legendakörhöz tartoznak, de felismerhető az utolsó vacsora és a Kánai menyegző is. Ebben a templomban van a megye egyik legrégibb rovásírásos emléke. Harangja műkincs értékű, 1835-ben Kiss István sepsiszentgyörgyi harangöntő mester készítette.
Az udvarában sírkő emlékeztet az itt élő Ferencz családra. Kilyén előnevet viselt ugyanis az Erdélyi Unitárius Egyház 23. püspöke Ft. Ferencz József (1835-1928), Bár nem tudjuk, hogy milyen vallású volt, de Kilyénben hunyt el a híres erdélyi naplóíró Halmágyi István.

A református templom az 1728-ban készített reneszánsz ízlésű főbejáratával egyidős építmény. Harangtornya 1914-ben épült, harangja azonban a már említett sepsiszentgyörgyi neves Kiss-féle öntödében 1817, ott, ahol, később Gábor Áron öntötte két ágyúját. Előtérben áll a település kopjafás hősi emlékműve.

Kilyén jeles szülötte volt a tragikus sorsú nemzetőr Szilágyi László (1829-1849), aki aktívan részt vett az 1848-49 béli magyar szabadságharcban. 1848-ban ott volt az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésen, majd a székely táborral Fehéregyházára vonult, ahol kolerában hunyt el. Kilyénben temették el. A Szilágyiak XVIII. Században részben átalakított klasszicista kúriája a faluban még áll.

A sepsiszentgyörgyi és kilyéni Czakó család egy ága a XVI. Század végén már Kilyénben élt. Kriptájuk a református templom előterében van.

A nemes kilyéni Székely és hatolykai eredetű Potsa család volt udvarháza, amit szakirodalom Székely-Potsa kúriaként emlegetnek. A Potsák beházasodás útján kerültek Kilyénbe. Kilyéni dr. Székely György országgyűlési képviselő felesége Potsa Erzsébet volt, Potsa József (1836-1903) Háromszék vármegye főispánjának lánya. A műemlék épület, az empire-stílus ridegebb változatát képviseli az 1820-as évek tájáról.

Kilyén képviselője és Sárpilis képviselő testülete elhatározta a két település kapcsolatának a felvételét, hozzájárulva a testvériség és kölcsönös megbecsülés jegyében, az új szellemi egyesület Európa kialakulásához, hogy polgáraink kölcsönösen becsüljék, tiszteljék, támogassák egymást.
A nemzeti kisebbségek tartós hídként kapcsolják össze állampolgárainkat, országainkat, kötelezettséget vállalva, hogy igaz tiszteleten alapuló, kölcsönös kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatainkat erősítsük, és továbbfejlesszük. Kívánjuk, hogy az együttműködési szándék vezessen Kilyén és Sárpilis közötti kapcsolatok elmélyítéséhez.